magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Eszék közeléből Olaszországba repült az éjjel Bogyóka, a jeladós kanalasgém
 

Máris meglepő adattal szolgált az az öreg kanalasgém, amelyre GPS-GSM jeladót helyeztek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szakemberei a Csongrád megyei Tömörkény határában található Csaj-tavon áprilisban.

   
 
A Bogyóka névre keresztelt tojó az első jeladóval ellátott kanalasgém Közép-Európában.  A neve ellenére nem a gémekhez, hanem az íbiszfélékhez tartozó madár vonuló faj, az idősebb, tapasztalt példányok már útra is keltek melegebb vidékek felé.

A kanalasgémek a telet jellemzően a Földközi-tenger vidékén töltik. Legfontosabb telelőterületük Tunéziában és Olaszországban található, de kis számban a Szaharán túli területekre is eljutnak.

„Eddig főként a színes gyűrűvel ellátott példányok megfigyeléséből követhettük nyomon a faj mozgását. A jeladós nyomkövetésből most már azt is tudjuk, hogy a kanalasgémek vonulhatnak éjszaka is, ezt eddig csak sejteni lehetett. Bogyóka Magyarországon április és augusztus közepe között mindössze egy 13 kilométer sugarú körön belül tartózkodott, ez a fiókaneveléssel áll összefüggésben, illetve költés után rutinos madárként a felesleges, energiaigényes mozgásokat minden bizonnyal kerülte” – nyilatkozta Dr. Pigniczki Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője.

„Az is új információ, hogy 55-60 km/óra sebességgel, gyakorlatilag megállás nélkül képesek megtenni a közel 500 kilométeres távolságot is. Ez azt jelenti, hogy majdnem tíz órán keresztül megállás nélkül repült” – tette hozzá. A jeladó tömege mindössze 20 gramm, ezért a viszonylag nagy testű, másfél kilós madár életét nem hátráltatja.

Bogyóka költőhelyéről, a Csaj-tóról már augusztus 22-én, reggel elindult, és három táplálékban gazdag dél-alföldi vizes élőhely érintésével, kisebb távolságokat repülve kilenc nap alatt Horvátországba, egy Eszéktől 40 kilométerre lévő halastóhoz húzódott. Itt megpihent és táplálkozott pár napot, majd szeptember 2-án úgy tűnt folytatja útját, de a Száva folyó környékéről visszafordult előző táplálkozó-helyére. További zsírfelhalmozás után szeptember 4-én, hétfő este szárnyra kelt, keresztülszelte Bosznia-Hercegovinát, és Split vonalában elkezdte átrepülni az Adriai-tengert. Szeptember 5-én reggel az „olasz csizma sarkantyúja alatt”, Manfredonia vizes élőhelyein landolt. Mióta megkezdte vonulását csaknem 900 kilométert repült eddig.
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A madár az eddigi színes gyűrűs megfigyeléseket alátámasztva a Kárpát-medencei kanalasgémekre jellemző adriai madárvonulási utat követi. Manfredonia az eddigi információk alapján csupán egy fontos megállóhely, ahol a kanalasgémek kipihenik a már megtett útjuk fáradalmait, illetve erőt gyűjtenek a még előttük álló úthoz.

Bogyóka mellett két kanalasgém fiókára is került jeladó tavasszal, őket már Apajon fogták be a szakemberek. Ezek a fiókák sikeresen kirepültek, és útjaik az első hetek után elváltak: egyikük a Velencei-tó környékén időzött pár napot, majd július közepe óta ugyanazon a horvátországi halastavon tartózkodik, ahol Bogyóka is eltöltött néhány napot. A másik fióka nagyobb csavargónak bizonyult: Apajról Szolnokra, majd onnan a Hortobágyra kóborolt, és a legutóbbi jelek a tömörkényi Csaj-tóról érkeztek róla. A két fióka az öreg madárral ellentétben jelentős elmozdulásokat produkált a kirepülés utáni időszakban: számukra nagyon fontos, hogy megismerjék, feltérképezzék a környezetüket. 

„A kanalasgémek csak és kizárólag a sekély vizű vizes élőhelyeken tudnak táplálkozni, ezért egy specialista, természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos fajról van szó. A jeladós madarak mozgása már eddig is több ezer adatot szolgáltatott arról, hogy a vizes élőhelyek hálózatát hogyan használják ezek a madarak, milyen messze mennek el táplálkozni, milyen körülmények hatására váltanak területet. Ezek az információk segíthetik a vízmegőrzési törekvéseket, a megfelelő élőhely-kezelést és az élőhely-helyreállításokat is” – magyarázta Dr. Pigniczki Csaba.

Egy másik tisztázandó kérdés a faj vonulásával kapcsolatos: az eddigi gyűrűzésekkel csak az Adriai-tenger mellett Tunéziába tartó vonulási útvonalat sikerült megfelelően feltérképezni, a feltételezett Nílus menti telelőterületekhez vezető útvonallal kapcsolatban még továbbra is sok a tisztázatlan kérdés. A vonuláshoz és az élőhely-használathoz kötődő kérdések megválaszolásában a három jeladós madár már eddig is sokat segített a nemzeti park szakembereinek.
 
 
 
 
   
 
2017.09.05.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design