magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Kecses szegfüvek a Kiskunságban
 

A szegfű a rózsa és a tulipán mellett talán a legnépszerűbb virág a magyar népművészetben. A Duna-Tisza közén is él néhány fajuk.

   
 

A reneszánsz kortól kezdve egyre gyakrabban jelenik meg a szegfű a hímzéseken (ruhák, párna- és lepedővégek, zsebkendők, terítők, felvédők, templomi oltárterítők, stb.), szűrökön (hímzés és rátét formájában egyaránt), ház-oromzatokon vasból készült díszként, pásztorbotokon faragványként - és népdalokban is igen gyakran felbukkan.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szegfűfélék elsősorban az északi féltekén gyakoriak, 86 nemzetségüknek közel 22000 faja ismert. A család képviselői nagyrészt lágyszárúak. A virágok általában 5, ritkábban 4-osztatúak, míg az osztatlan levelek minden esetben átellenesen állnak (vagyis a szár kétoldalán, egymással szemközt nőnek).

A család két alcsaládra oszlik. A csillaghúrfélékhez általában kevésbé látványos virágú fajok tartoznak, mint pl. a tyúkhúr, a homokhúrok, madárhúrok, kőhúrok, fátyolvirágok, vagy az érdekes nevű erdei csitri. A szegfűfélék jellemzően nagyobb, feltűnőbb virágokkal bírnak, mint pl. a névadó szegfüvek mellett a kakukkszegfüvek, mécsvirágok, habszegfüvek, a szappanfű, a konkoly, vagy a ragadós szurokszegfű. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A szegfüveknek itthon 11fajuk (és néhány faj esetén további több alfajuk) honos, közülük néhány a Duna-Tisza közén is előfordul. A legnagyobb virágú szegfüvünk a buglyos szegfű, amely egyben egyik legszebb vadvirágunk is. Az akár fél méter magasra is megnövő növény virágai csomókban nyílnak, majdnem a tövükig rojtosak-sallangosak, a szirmok színe pedig a fehértől a közép-rózsaszínig terjed, a talaj vas- és mangán tartalmától függően. Üde élőhelyek, elsősorban láprétek növénye, de az otthonául szolgáló gyepek kiszáradását is egészen sokáig képes elviselni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Kiskunság további szegfüvei az apró, rózsaszín virágokkal rendelkező magyar szegfű, a hozzá némileg hasonló, ám jóval ritkább tartós szegfű, és a fehér virágú kései szegfű.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A nemzetség egyik legfontosabb hazai fajával, a Kiskunsági homoki gyepek ritka, endemikus növényével, a tartós szegfűvel még találkozunk a közeljövőben.

„Illatban úszó ékes kert felett
Arany szárnyú pillangó repkedett;
Minden virágnak a szemébe néz,
Minden virág keblén fogadni kész;
De ő közöttük nyugtalan repes,
Mint ki valami ösmerőst keres.

Midőn fut, fárad és haszontalan,
Szegény lepkének nagy bánatja van!
S ajkán imígyen szól a fájdalom:
- Keresztül egy összetört sóhajon -
Ah, hol van ő, kit hű lelkem szeret?
Illatos szegfű, mi történt veled!?”

/Tompa Mihály: A szegfű; részlet/


Szöveg és fotók: Aradi Eszter, KNPI

 

 
   
 
2017.07.21.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design