magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Fokozottan védett, szőrös és a borsó rokona. Vajon mi lehet?
 

Ezen a héten egy igazi ritkasággal, a gyapjas csüdfűvel (Astragalus dasyanthus) és rajta keresztül az erdőn-mezőn, kertekben és szántóföldeken egyaránt gyakori, gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű rokonaival, a hüvelyesek, vagy ahogy sokan ismerik: pillangósvirágúak családjával (Leguminosae, ill. Fabaceae) ismerkedünk meg. 

   
 
 

A család nevét a hüvelytermésről kapta, amely legtöbbször együregű, éréskor pedig a hasi és háti varrat mentén nyílik fel – tipikus példája ennek a borsó termése. A legtöbb növénnyel ellentétben a pillangósok a gyökérgümőjükben élő baktériumok segítségével képesek a légköri nitrogént is megkötni. Miután a nitrogén feltétlenül szükséges a fehérjék előállításához, ezen tulajdonságuk nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy több, mint 19.000 leírt fajjal a növényvilág harmadik legnagyobb fajszámú családjává váltak (az orchideafélék és fészkesvirágzatúak mögött). Ugyancsak ez az oka annak, hogy számos képviselőjük állati takarmányként (pl. lucerna, lóhere) és/vagy emberi táplálékként is hasznosítható (mint pl. borsó, bab, szója, lencse). Miután virágaik gyakran látványosak, színesek, és nem ritkán hosszú fürtökbe vagy gömbös fejecskékbe tömörülnek, dísznövényként is igen kedveltek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miután termesztésbe nem vonták őket, és a kertekben sem elterjedtek, a család kevésbé közismert képviselői közé tartoznak itthon a csüdfüvek. Annak ellenére is igaz ez, hogy a csüdfüvek közel 2400 ismert fajukkal a családjuk legfajgazdagabb nemzetségét képezik – elsősorban Kis- és Közép-Ázsiában vannak jelen nagy számban, itthon 11 fajuk honos, számos közülük védett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazai fajok virágszíne elsősorban sárga vagy lilás-rózsaszínes. Utóbbiak a Duna–Tisza közén ritkábbak: a szórványosan előforduló kisvirágú és zászlós csüdfű, valamint a védett, kizárólag a Kiskunság nyílt homokpusztagyepein előforduló homoki csüdfű tartozik ide. Bár a sárga virágú fajok száma magasabb a Duna–Tisza közén, legtöbb fajuk még a lilás virágúaknál is ritkább – kivételt csupán az édeslevelű és a hólyagos csüdfű képez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyapjas csüdfű az egyik legritkább hazai csüdfüvünk. A Duna-Tisza közén, a Mezőföldön, a Nyírségben és Tokaj környékén találkozhatunk vele, de mindenütt csupán szórvány-előfordulásai vannak. Tovább csökkenti regisztrált előfordulásainak számát, hogy állományainak egy része nem tiszta genetikailag, hanem közös élőhelyeiken a szártalan csüdfűvel képez hibrid-populációkat. Löszgyepeken és évelő nyílt homokpusztagyepekben egyaránt előfordul: utóbbiak a szártalan csüdfű számára alkalmatlan élőhelyek, így ezen állományai biztosan „tiszták”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egész növény szőrös, beleértve a kis fejecskét képező, elhúzódóan, június-július folyamán nyíló sárga virágokat, és az általában pirosas színű levélnyelet és a virágszárat. A gyapjas csüdfű fokozottan védett ritkaságunk, tőlünk nyugatra már nem fordul elő, így megőrzése rendkívül fontos.

 

Szöveg és fotók: Aradi Eszter, KNPI




 
   
 
2017.06.30.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design