magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Szépségüket csak közelről mutatják meg a most virágzó nőszőfüvek
 
 

A hét vadvirága sorozatunkban egy kis időre visszatérünk még az orchideákhoz. Az agárkosbor és a bangók után ezúttal egy talán kevésbé látványos, de ugyancsak érdekes csoporttal, a nőszőfüvekkel ismerkedünk meg.

   
 

Miután rokonaikhoz képest kevésbé színesek, feltűnőek, a nőszőfüvek (Epipactis spp.) kissé háttérbe szorultak az orchideákkal foglalkozók körében. Kutatásuk az 1980-as évektől lendült fel, melynek következtében számos új fajt sikerült leírni a közép-európai térségből – hazánkból ráadásul rövid időn belül kettőt is: a bugaci- és a Tallós-nőszőfüvet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nőszőfüvek jellemzően április-májusban virító rokonaikhoz képest jóval később nyílnak: fajtól függően június közepétől akár augusztusig is találkozhatunk virágzó példányaikkal. Ennek oka, hogy megporzóik elsősorban társas életmódú darazsak, a darázs-kolóniák pedig nyár derekára-végére erősödnek meg leginkább, ekkorra él a legtöbb darázs a kolóniában, vagyis ekkor látogatják legnagyobb eséllyel a virágokat. A pollencsomag a megporzó rovar fejére ragad, így szállítódik el. Néhány fajuk önmegporzó, de a virágzási idejük ennek ellenére nem csúszott előrébb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazai nőszőfüvek egy kivétellel erdőkben élnek – az egyetlen kakukktojás a Kiskunságban is előforduló mocsári nőszőfű, amely elsősorban lápréteken él. Miután számos orchidea-fajhoz hasonlóan ő is pionír-fajként viselkedik (vagyis valamilyen zavarás, bolygatás hatására szabaddá váló felszínt igen gyorsan képes elfoglalni), olykor egy-egy felhagyott tőzegbányában is tömegessé válhat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ritkaságuk okán az összes kiskunsági (és hazai) nőszőfű-faj védett, illetve a bugaci nőszőfű fokozottan védett, így az erdőben járva nem csupán azért érdemes alaposan a lábunk elé nézni, hogy megtaláljuk, és megcsodáljuk a nőszőfüveket, de azért is, nehogy eltapossuk az erdő zöldjébe beleolvadó törékeny virágokat.

 

Szöveg és fotók: Aradi Eszter, KNPI

   
 
2017.06.22.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design