magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
A hét vadvirága a szívre is hat: a gyapjas gyűszűvirág
 

Ezen a héten ismét egy olyan virággal és rokonságával ismerkedünk meg, amellyel valamilyen formában már sokan találkozhattak már: ha nem a kiskertben dísznövényként, akkor gyógyszer-hatóanyagként. 

   
 

A gyűszűvirágot (Digitalis lanata) már három évezreddel ezelőtt is használták szívproblémák ellenszereként – sőt, valószínű, hogy ennél jóval korábbra nyúlik vissza alkalmazása. Jean M. Auel a Homo sapiens terjeszkedésének korában játszódó, „A föld gyermekei” c. regényciklusában a gyógyítók felhasználják, mint gyógynövényt, de feljegyzések a tényleges alkalmazás kezdetére vonatkozóan értelemszerűen nincsenek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mint bármely, vadon növő gyógynövény esetén, a termőhelyi- és időjárási körülményektől függően a növények hatóanyagtartalma nagymértékben eltérő lehet – és míg ez pl. a kakukkfű esetében nem okoz különösebb gondot, az igen erős hatású, és létfontosságú szervre hatást gyakoroló növények, mint pl. a szívre ható gyűszűvirág esetén igencsak komoly problémaforrás lehet. Nem véletlen, hogy számos, eleinte vadon gyűjtött gyógynövényt először ellenőrzött körülmények között vontak termesztés alá, majd a tudomány fejlődésével sok esetben laborban, szintetikus úton állították elő a hatóanyagot. A gyűszűvirágok leveléből nyert szívglikozidok a digoxin, és a digitoxin (előbbi a gyapjas-, utóbbi a piros gyűszűvirágból nyert hatóanyag), napjainkban azonban egyre kevésbé alkalmazzák őket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fentiek fényében talán nem meglepő, hogy a hazánkban előforduló 4 gyűszűvirág fajból vélhetően kettő is termesztésből vadult ki. A piros gyűszűvirág mindössze az ország néhány pontján fordul elő, minden esetben termesztésből, vagy kertekből szabadult ki.

A gyapjas gyűszűvirág eredete bizonytalan, egyes dél-dunántúli állományai valószínűleg őshonosnak tekinthetők, míg további állományai a már legalább a török idők óta folyó termesztés során vadulhattak ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gyapjas gyűszűvirág fokozottan védett, de nem csupán ezért tilos házilag alkalmazni akár őt, akár pirosvirágú rokonát: miután hatóanyagtartalmuk erősen ingadozó, igen könnyen túladagolhatóak, ami étvágytalansághoz, hányáshoz, fejfájáshoz, álmatlansághoz, szemkáprázáshoz, idegi eredetű fájdalmakhoz (zavartság, görcsök, hallucinációk), illetve szívritmus-zavarhoz is vezethet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szöveg és fotók: Aradi Eszter, KNPI

 
   
 
2017.06.08.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design