magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
Hullámzik a puszta
 
A hét vadvirága sorozatban ezúttal „süvegem bokrétájáról”, azaz a beszédes nevű árvalányhajról lesz szó.
   
 

Alvó puszta. Árvalányhaj selyme,
üröm suttog, ónos esti kék.
Nem ont ennyi meleget szivemre
más hazának földje, más vidék
.

/Szergej Jeszenyin: Alvó puszta/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bár a fenti sorokat orosz szerző vetette papírra, a magyar ember számára is legalább oly igaznak tűnnek. Ami a perzsa és török irodalomban a rózsa, az idehaza minden bizonnyal az árvalányhaj. Aligha találnánk olyan növényt, ami többször szerepel a magyar szerzők verseiben, regényeiben, meséiben, legyen az kortárs, vagy éppen 18. századi irodalom. Tompa Mihály, Babits Mihály, Ady Endre, Petőfi Sándor, Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Karinthy Frigyes, Jókai Mór vagy éppen Mikszáth Kálmán: mindannyiuk műveiben megjelenik az árvalányhaj. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Leggyakrabban a juhászok, falusi legények, betyárok elmaradhatatlan kellékeként, kalapjuk mellé tűzve, vagy szőke lányok hajára alkalmazott jelzőként. Előbbire jó példa Gárdonyi Géza: az én falum c. regénye: „Szűcs András telihúzta hát a vályút vízzel, aztán megmosdott, felöltözködött. Szűre ujjába beletette a Lelki mannát, csizmája szárába a disznószúró kést, a kalapján elsimította az árvalányhajat, és beballagott szép katonás lépésekkel a faluba.”, míg utóbbira Jókai Mór Szomorú napok írásának részlete: „: Egy kedves kis szőke fejű angyal – tizenkét-tizenhárom éves – haja csaknem ezüstszőke, mint az árvalányhaj, mint a holdvilágsugár”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem ritkán természetes élőhelyén is megjelenik a növény, mint pl. Móra Ferenc Bodri gulyás meséjében: „Fölszalad az árvalányhajas homokbucka hegyibe, elnyújtózik az aranyszín homokon, okos fejét ráhajtja a két első lábára: mintha csak trónusból vigyázna a gulyára.”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A virágok eredetéről is számos monda létezik, amelyek igen gyakran valamelyik szentünkhöz, szent királyunkhoz, vagy még gyakrabban Szűz Máriához kötődnek. Nem maradhatott ki az árvalányhaj sem ebből a sorból:

Megállt a két vándor, hogy magukat kipihenjék,
Egy kődarabra hajtá le Szűz Mária fejét.
Hajának aranyfürtjei elborítják a követ,
Néhány szál ott maradt, midőn a Szűz felébredt.

Égi harmat hullott rája, s ettől életet nyert,
S a kődarab árnyékában egy hajszál gyökeret vert.
Nem önté el vízáradat, nem hordá el vihar,
Innen vette eredetét a szép "árvalányhaj"
.

/Ismeretlen szerző: Szűz Mária születése
és más kegyes történetek versben elbeszélve - A szent család futása/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az árvalányhajak a pázsitfűfélékhez tartoznak, így virágzatuk, termésük jelentősen eltér az eddigiekben megismert látványos, színpompás virágú kétszikű fajokétól. A mindenki által ismert, napsütésben fénylő, borzas-selymes képlet a szemtermést (magot) beborító toklász – ami nagyon leegyszerűsítve a virágtakaró levelek redukált maradványa (miután a fűfélék szélbeporzásúak, nincs szükségük látványos, színes virágokra). Ez a hosszan megnyúlt toklász alul sodort, kopasz, míg a felső, hosszabb része általában szőrös. Mindössze két olyan faj van, amelyiknél ez a felső rész is kopasz: egyikük az igen ritka szálkás árvalányhaj, másikuk a száraz élőhelyeken igen gyakori, nyár derekán termést érlelő kunkorgó árvalányhaj.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az összes többi hazai árvalányhaj-fajunk toklászának felső része puha szőrű – ők az un. tollas árvalányhajak. Határozásuk szakemberek számára is igen nehézkes (az egyik legfőbb bélyeg a 1,5-3cm hosszú áltermésen látható 7 szőrsor hossza, és egymáshoz viszonyított arányuk), így mind a 6, itthon őshonos tollas árvalányhaj védett (illetve mellettük a mindössze a Bakony néhány pontján előforduló „tollatlan” szálkás árvalányhaj is).

A hosszú, két részre osztható képlet szerepe a mag terjesztése: a tollas szálka a mag röptetését, messzebbre jutását segíti, míg a csavarodott-sodort alsó rész a hegyes csúcsú szemtermés földbe szúródása után „betekeri” azt a talajba.

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Móra Ferencnél ezen túl a szemtermésnek és toklászának egy igen érdekes „felhasználási módjára” is fény derül: „Egyszer el is határoztam, hogy elbújok a kémény mellett, és meglesem a szélfiúkat. Különösen a napkeleti széllel szerettem volna összebarátkozni, mert arról Messzi Gyurka barátom, az öreg csősz azt mesélte, hogy az a legkedvesebb fia a hajnalnak, piros köpönyegje van és aranykoronája. Persze az ember nem láthatja színről színre a szelet, csak a leheletét érzi, de ha egy árvalányhajszálat úgy tud az útjába tenni, hogy el ne libbenjen, abban megbotlik, és megmutatja az emberi alakját.”

Mórának ugyan végül nem sikerült megpillantania a napkeleti szelet, de ez ne szegje kedvünket –csodatévő tulajdonsága nélkül is igen csodálatraméltó növényről van szó!

 

 

 

 

 

 

 

 

Szöveg és fotók: Aradi Eszter, KNPI; Idézetek forrása: mek.oszk.hu

   
 
2017.06.01.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design