magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
A növény, ami tényleg mindenre jó
 
 
 

A hét vadvirága sorozatban ezúttal a megszokottól eltérően nem egy, hanem több fajjal ismerkedünk meg. Méghozzá egy olyan nemzetség hazai fajaival, amelyek közelebbi és távolabbi rokonai között egyaránt számos, itthon is kedvelt gyógy- és fűszernövény megtalálható.

   
 

A zsályák az ajakosok rendjéhez tartoznak, hazai képviselőik könnyen felismerhetőek keresztben átellenes állású leveleikről, és jellegzetes négyszögletes szárukról, továbbá rendszerint levélhónalji örvökbe tömörülő, hosszú csövű virágaikról. A virágok öttagúak, de az öt szirom nem különül el: a felső két sziromból alakult ki a felső ajak, míg az alsó három sziromból jött létre a többnyire a felsőnél jobban kiszélesedő alsó ajak, ami nevük ihletője volt. 

Az ajakosok sok fajánál megfigyelhető, hogy mirigyszőreik illóolajat termelnek, amelytől a növények dörzsölésre, vagy akár a tűző napsütés hatására illatossá válnak. Ezek az illóolajok sok esetben aromaterápiában, és gyógyászatban egyaránt alkalmazhatóak, illetve ennek köszönhetően használatosak fűszernövényként is.

Az oly jól ismert, és igen nagy népszerűségnek örvendő levendula, rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, majoranna, oregánó (magyar nevén szurokfű), citromfű és a menta-fajok mind-mind ajakos virágúak – csakúgy, mint a héten bemutatásra kerülő zsályák.

És – bár hazai fajai sem fűszer-, sem gyógynövényként nem használatosak –, az ajakosok közé tartozik a „Süsü a sárkány” c. meséből jól ismert sárkányfű is - amit azonban, részben saját-, részben pedig a sárkányok ritkaságánál fogva már nem kínál sárkány ellen a sárkányfű-árus.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aki halhatatlan akar lenni, annak zsályát kell ültetni

 

A zsályáknak világszerte közel 800fajukat írták le, Európában ezzel szemben mindössze 36 faj honos. A kertekben elsősorban a messziről illatozó, rózsaszínes futtatású muskotályzsálya (Salvia sclarea) gyakori, míg gyógy- és fűszernövényként a Mediterráneumban honos orvosi (vagy kerti) zsályát (Salvia officinalis) ültetik.

 

Előbbi faj illóolaja szabályozza a faggyútermelést, emellett korpásodás ellen, és aromaterápiában idegnyugtatóként is alkalmazzák. Az orvosi zsálya illóolaja rendkívül jó fertőtlenítő (antibakteriális, antivirális és gombaölő hatású), továbbá dezodorokba, és reuma elleni bedörzsölő krémekbe egyaránt alkalmazzák. Leveléből forrázással készült teaként fogínygyulladásra, torokgyulladásra egyaránt fogyasztható, illetve emésztési zavarok esetén is hasznos lehet. Fűszerként hús- és halételekhez, vagy akár levesekhez, mint pl. a bakonyi betyárleveshez illik remekül.

 

A zsályát már az ókorban is ismerték és elismerték, a régi mondás szerint: „Hogy öregedhetne meg az, akinek zsálya van a kertjében?”. A növény tudományos neve (Salvia) a salvere, ’meggyógyít’ szóból eredeztethető. Erős ízű és hatású növény, óvatosan adagoljuk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazai zsályák szerényebb tulajdonságokkal bírnak

 

Magyarországon 7 zsálya-faj őshonos, közülük csupán a tiszántúli mezsgyéken és kunhalmokon előforduló, rendkívül ritka kónya zsálya védett (ő viszont fokozottan), a többi faj legalább az ország egyes régióiban gyakorinak tekinthető.

A hazai zsályák között egyedüliként sárga virágú enyves zsálya üde lomberdők faja, egyetlen kiskunsági előfordulása a dóci Bíbicháti-erdőben található. A többi honos zsálya nemcsak színében, de élőhelyét tekintve is eltér: az enyves zsálya kivételével mindannyian száraz gyepekhez kötődnek, míg virágjaik színe lila, vagy fehér.

A fentebb már említett kónya zsálya mellett a mezei-, a ligeti-, és a lózsálya egyaránt lila virágú, közülük a mezei és a ligeti zsálya meglehetősen gyakori a Kiskunságban is. A ligeti zsálya elsősorban löszös talajon él (illetve tömeges lehet folyóink gátoldalain), míg a mezei zsálya löszön és homokon kialakult gyepeken egyaránt előfordul.

A két fehér virágú hazai faj közül az osztrák zsályával ugyancsak sűrűn találkozhatunk a Kiskunságban, főként a löszös talajú gyepeken, míg a főként a középhegységeinkben élő magyar zsálya csak elvétve fordul elő a Duna-Tisza közén.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hazai zsályák illata jóval gyengébb az orvosi zsályáénál, fűszer- és gyógynövényként nem használatosak, de levelüket megdörzsölve, vagy a zsályáktól tarkálló réten járva azért érezhető az oly jellemző fűszeres-fanyarkás illat.

 

Szöveg és fotó: Aradi Eszter, KNPI

   
 
2017.05.10.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
Fehértavi darvadozás 2017.
www.kolon-to.com
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design