magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
A hét vadvirága egy légies, de kissé mérges szépség
 

Az erdei szellőrózsának (Anemone sylvestris) már csak három állományáról tudunk a Kiskunságban.

 
   
 
 

A kivételesen szép nevű szellőrózsák a boglárkafélék családjához tartoznak, így legközelebbi rokonai: a fényes sárga virágú boglárkák (és a fehér virágú, hínárnövény víziboglárkák);  a héricsek; a kellemes képzettársításra különösen alkalmas nevű borkórók (a nemzetség tudományos neve - Thalictrum - sem hangzik kevésbé kedvesen a fülnek); a család többi tagjára látszólag kicsit sem emlékeztető, aprócska egérfarkfű; illetve a laikus szem számára is hasonló virágú, egyben legközelebbi rokon kökörcsinek és májvirágok, amelyeket sokáig a szellőrózsákkal egy nemzetségbe soroltak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fontos tudni, hogy a boglárkafélék családjának összes tagja mérgező enyhébb-erősebb mértékben, így a kertben ültetett példányokkal is érdemes vigyázni, noha több más fajjal ellentétben – mint pl. a cserszömörce –, érintésre jellemzően nem veszélyesek. A mérgező hatás alól kivételt csupán a korábban önálló nemzetségbe sorolt salátaboglárka jelent, amelynek fiatal leveleit a 19. századig salátaként, vitaminhiány ellen fogyasztották.

Bár Európa-szerte számos szellőrózsa-faj él, itthon mindössze 4 fajuk honos. Vadon növő példányaiknál jóval gyakrabban lehet összefutni a kertekben dísznövényként ültetett rokonaikkal: leggyakrabban talán az alig 6-10cm magasra növő csinos-, az erdei szellőrózsához hasonló termetű, de annál jóval színpompásabb koronás-, és az akár 1m magasra is megnövő kínai szellőrózsával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szellőrózsák tudományos neve – Anemone – a görög anemos, vagyis ’szél’ szóra vezethető vissza, de német nevük – Windröschen – is a szélre utal, szó szerinti fordításban ’szélrózsácska’. Az elnevezés alapja talán az lehet, hogy a növény vékony száron nyíló nagy virága a legkisebb szellőben is ring. Régies magyar nevük a pápics, ennek eredete nem ismert.

 

A 4 hazai faj közül a bogláros és a berki szellőrózsa viszonylag gyakori: előbbi középhegységeinkben, és a Dunántúlon gyakori, illetve a Duna-menti keményfás ligeterdőkben a Kiskunságba is lehúzódik, utóbbi az ország nyugati határvidékén és középhegységeinkben fordul elő. A hármaslevelű és az erdei szellőrózsa már jóval ritkább, így mindkét faj védett. A hármaslevelű szellőrózsa kizárólag a Zalai-dombvidék néhány pontján él, míg az erdei szellőrózsával a középhegységeinkben, a Kis-Alföldön, és a Duna-Tisza közén szórványosan találkozhatunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az erdei szellőrózsának a Kiskunságban mindössze három, kis kiterjedésű, néhány tucat – néhány 100 töves állománya ismert: ezek közül kettő a fokozottan védett bócsai borókás területén található, a harmadik pedig a Pirtói-homokbuckás Természetvédelmi Területen. Noha a kertekben, parkokban már április közepén teljes virágzásban voltak a szellőrózsák, a homokbuckásainkban április végén indultak nyílásnak, és a napokban érhetik el a csúcsvirágzást. A növény virágzáskor 15-35(-50)cm magas, a hófehér virág átmérője 4-6cm, közepén a tömérdek sárga porzó igen látványossá teszi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szöveg és fotók: Aradi Eszter, KNPI

   
 
2017.05.03.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

 

 
Az igazgatóság ügyeleti telefonszáma:
 
 
30/555-6171  
  
Itt a természetvédelmet  érintő közérdekű
bejelentéseket
fogadják.
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design