magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
A hét vadvirága egy légies, de kissé mérges szépség
 

Az erdei szellőrózsának (Anemone sylvestris) már csak három állományáról tudunk a Kiskunságban.

 
   
 
 

A kivételesen szép nevű szellőrózsák a boglárkafélék családjához tartoznak, így legközelebbi rokonai: a fényes sárga virágú boglárkák (és a fehér virágú, hínárnövény víziboglárkák);  a héricsek; a kellemes képzettársításra különösen alkalmas nevű borkórók (a nemzetség tudományos neve - Thalictrum - sem hangzik kevésbé kedvesen a fülnek); a család többi tagjára látszólag kicsit sem emlékeztető, aprócska egérfarkfű; illetve a laikus szem számára is hasonló virágú, egyben legközelebbi rokon kökörcsinek és májvirágok, amelyeket sokáig a szellőrózsákkal egy nemzetségbe soroltak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fontos tudni, hogy a boglárkafélék családjának összes tagja mérgező enyhébb-erősebb mértékben, így a kertben ültetett példányokkal is érdemes vigyázni, noha több más fajjal ellentétben – mint pl. a cserszömörce –, érintésre jellemzően nem veszélyesek. A mérgező hatás alól kivételt csupán a korábban önálló nemzetségbe sorolt salátaboglárka jelent, amelynek fiatal leveleit a 19. századig salátaként, vitaminhiány ellen fogyasztották.

Bár Európa-szerte számos szellőrózsa-faj él, itthon mindössze 4 fajuk honos. Vadon növő példányaiknál jóval gyakrabban lehet összefutni a kertekben dísznövényként ültetett rokonaikkal: leggyakrabban talán az alig 6-10cm magasra növő csinos-, az erdei szellőrózsához hasonló termetű, de annál jóval színpompásabb koronás-, és az akár 1m magasra is megnövő kínai szellőrózsával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szellőrózsák tudományos neve – Anemone – a görög anemos, vagyis ’szél’ szóra vezethető vissza, de német nevük – Windröschen – is a szélre utal, szó szerinti fordításban ’szélrózsácska’. Az elnevezés alapja talán az lehet, hogy a növény vékony száron nyíló nagy virága a legkisebb szellőben is ring. Régies magyar nevük a pápics, ennek eredete nem ismert.

 

A 4 hazai faj közül a bogláros és a berki szellőrózsa viszonylag gyakori: előbbi középhegységeinkben, és a Dunántúlon gyakori, illetve a Duna-menti keményfás ligeterdőkben a Kiskunságba is lehúzódik, utóbbi az ország nyugati határvidékén és középhegységeinkben fordul elő. A hármaslevelű és az erdei szellőrózsa már jóval ritkább, így mindkét faj védett. A hármaslevelű szellőrózsa kizárólag a Zalai-dombvidék néhány pontján él, míg az erdei szellőrózsával a középhegységeinkben, a Kis-Alföldön, és a Duna-Tisza közén szórványosan találkozhatunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az erdei szellőrózsának a Kiskunságban mindössze három, kis kiterjedésű, néhány tucat – néhány 100 töves állománya ismert: ezek közül kettő a fokozottan védett bócsai borókás területén található, a harmadik pedig a Pirtói-homokbuckás Természetvédelmi Területen. Noha a kertekben, parkokban már április közepén teljes virágzásban voltak a szellőrózsák, a homokbuckásainkban április végén indultak nyílásnak, és a napokban érhetik el a csúcsvirágzást. A növény virágzáskor 15-35(-50)cm magas, a hófehér virág átmérője 4-6cm, közepén a tömérdek sárga porzó igen látványossá teszi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szöveg és fotók: Aradi Eszter, KNPI

   
 
2017.05.03.
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design