magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Mit jelent a KNPI címere?

Az óvó emberi kézben levő tojás a természet törékenységét jelzi.
A "hímes tojáson" levő minta a kiskunsági homokbuckás tájat, az itt jellemző
borókát, és Petőfi Az Alföld c. verséből is ismert vörös vércsét ábrázolja.

Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Turizmus, idegenforgalom » Bemutatóhelyek, múzeumok » Virágh kúria
Virágh kúria
 

Virágh-Kúria, Felső-Kiskunsági természettudományos és helytörténeti gyűjtemény

A Felső-Kiskunság kiállítóhelye a kunszentmiklósi Virágh-kúria, mely érdekes színfoltja a vidéki múzeumoknak. A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak.
A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életétének állít emléket. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók. Az épületben Tourinform iroda is működik.

Cím, nyitva tartás:
Cím:
6090 Kunszentmiklós, Kossuth tér 1/b. Tel.: 76/351-271
Nyitvatartás: március 1.-november 30. keddtől szombatig 9-től 14-óráig.
                    december 1. - február 28. kedden és pénteken 9-től 14 óráig,

Nyakvágó Csárda

A Kunszentmiklós-Szabadszállási út mellett álló Nyakvágó Csárda nevét nemcsak a szájhagyomány őrizte meg, hanem a református egyház 1801-es keresztelési anyakönyve is.
A csárdának a mellette elhaladó Pest-Péterváradi postaút miatt igen jelentős forgalma volt. Az itt elmenő fuvarozóknak, kereskedőknek, juhászoknak, pandúroknak, betyároknak és a pusztázó csendbiztosoknak esős, fergeteges időben menedékhelyül, máskor pihenőül szolgált. A csárda Kunszentmiklós város hasznát is nagymértékben növelte.
A csárda jelentősége a pásztorélettel kapcsolatosan főleg abban állott, hogy a régi szilajpásztoroknak itt volt a legjobb, a legalkalmasabb találkozó - és szórakozóhelyük más pásztorokkal.
"1792-ben híres mezei tolvajunkat - ki az egész környéket félelemben tartotta - Szőke vulgo Kan István juhász bojtárt itt ölték meg, miután őt zsandárral tűzharcba keveredett és hadnagy pisztolyra kapván a menekülőt keresztül lőtte."
Az 1870-es évektől a pásztor és betyárvilág hanyatlásával párhuzamosan egyre inkább csökkent, majd a vasút megépítése után megfogyatkozott a vásározók, fuvarozók száma és egyre kihaltabb lett a csárda.

Jelenleg tájképi elemként nyújt jellegzetes látványt az egykori határcsárda, ami nem látogatható.

 

Megközelítés: A Kunszentmiklós-Szabadszállás út mentén.




 

   
 
2014. 02. 21. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design