magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Betyárok a kecskeméti pusztákon
Betyárok a kecskeméti pusztákon
 

BETYÁROK A KECSKEMÉTI PUSZTÁKON

 

Mit is jelent a „betyár” szó?

Török eredetű: „bekiar” = (annyit jelent, fíatal, dologtalan suhanc) A XIX. században a pusztai rablók neve. Eredeti jelentése: a puszta fia, aki szabad rabló életet él.

 

A háborúknak  mindenkori kísérője volt az erkölcsök romlása, aminek egyik tünete a rablók, útonállók elszaporodása. A régi időkben a katonák között sok volt az olyan természetű, aki a háború alatt megszokta  a zsákmányolást, fosztogatást – amely számára a mindennapi mesterséget jelentette. A háború után szétszéledve ugyanezt folytatták hazatérve saját lakóhelyükön vagy egy távolabbi vidéken, főleg a tanyavilágban. Thököly hadjáratai, a Rákóczi-szabadságharc,  majd a napóleoni háborúk után módfelett elszaporodtak az úgynevezett „haramiabandák”. Ezek az előbbiekben említett romlott erkölcsű egyénekből verődtek össze. Mikorra szűnőben volt az említett háborúk után támadt ún. „betyárvilág”, jött az 1848-i szabadságharc, amely után ismét elszaporodott  a pusztákon a tanyavilágban a garázdálkodás. Főleg a Duna – Tisza- közén  Pest és Bács, Csongrád megye területére volt ez legjellemzőbb, különösen Szeged, Horgos, Kistelek és

Szabadka vidékén. De a portyázó betyárbandákat megtalálhattuk volna Pest-megye közepe táján és a bugaci pusztán is. A gazdák már cselédeket és juhászokat sem tudtak tartani, mert a sok „lókötő” és birkatolvaj miatt az elhagyott  tanyákon  az állatok gondozására senki sem mert vállalkozni.

Arzenger őrnagy a budai kormányzósághoz írt  illetve küldött jelentésében a következőket írta: „Nem volt olyan hét amelyen legalább 15-20 betörés, rablás, rablógyilkosság, útonállás és gyújtogatás ne történne.”

 

Hol és mikor, milyen alkalmakkor raboltak, fosztogattak a betyárok, betyárbandák?

 

Előszeretettel fosztogatták ki a vásárokról hazafelé igyekvőket, megállítva egyszerre 8 – 10 kocsit is. Voltak ugyanis felfegyverzett lovas betyárok, de voltak magányos lovas betyárok,

akik csak akkor használták a fegyverüket(puskájukat) ha megszorultak és más lehetőség nem volt a menekülésre. A „gyalogos” ún. „kapcabetyárok” legtöbbnyire éjszaka  dolgoztak. Ezek  az utóbbiak közönséges tolvajok voltak és csak ritkábban vagy rendkívüli esetben  nagy haszon reményében társultak a betyárbandához.

 

A betyárromantika hősei.

 

Kecskemét város legnagyobb külterületi pusztáján Monostor és Bugac területén monda szerint megfordult  a híres,  jobban mondva „hírhedt” Rózsa Sándor és Bogár Imre is akik később a betyárromantika hősei voltak.

 

A pusztai emberek de mondhatjuk a falusi és városi lakosság  nagy része ezeket a betyárokat nem ítélte el, sőt hősöknek tekintette, mert úgy érezték  és tudták, hogy csak a gazdagokat  fosztogatták rabolták ki a szegényeket pedig nem bántották.

Ez a tévhit terjedt el a XIX. század közepétől egészen a század végéig, de még a XX. század elején is sokan keresték a betyárokról szóló romantikus elbeszéléseket.  Rengeteg ponyvairodalom, vers, elbeszélés és színmű jelent meg, melyekben  a betyárokat többnyire lovagiasaknak és nemes lelkűeknek, de olykor túlságosan kegyetleneknek, elvetemülteknek tüntették fel.

 

A betyárvilág végnapjai

(A Ráday – korszak)


Rózsa Sándor

 


Nagy felháborodást keltett, amikor Rózsa Sándor és bandája elkövette az akkor világhírű merényletét, a Pestről Szeged felé robogó vonat kisiklatását és kirablását Kistelek határában.

 

Ez olyan  országos felháborodást váltott ki, hogy a kormány a betyárok megfékezésére királyi biztosi felhatalmazással Szegedre küldte a legendás hírű gróf Ráday Gedeont   

 

1869 elejétől l870 áprilisáig l5 hónapon keresztül olyan kemény energiával működött Ráday, hogy 813 személy által elkövetett 554 bűntényt derített fel és torolt meg.

 

Bogár Imre és testvérei.

 

Legenda szerint a Bogár testvérek Bugac és Bócsa területén garázdálkodtak. Több elbeszélés született a Bogár testvérek gaztetteiről betyárkodásairól.

Csak Bogár Imre került élve zsandárkézre a két testvér üldözés közben golyó által halt meg

Bogár Imre szép sugárnövésű legény volt. Korabeli feljegyzések szerint Kecskeméten a Ladányi-ház udvarán volt megkötözve a kíváncsi nép szemeláttára. Ez a Ladányi ház ott állt a mai Zrinyi ált.iskola(volt polgári iskola ) előtti téren. Abban az időbe fiókvárosházául használták, a megyei törvényszék is benne volt.

Ugyanis Kecskeméten  1872-ben az Aradról kiszállt törvényszék büntető tanácsa ítélkezett Kecskemét környékén  elkövetett 83 bűnügyben, amelynek 30 vádlottja volt. Még több is lett volna, de „időközben elhalt” mintegy 50 betyár főleg az üldözések alatt.(Pandurgólyó végzett velük.)

A népdal is ajkára vette Bogár Imrét, de szereplő alak Csepreghy Ferenc  „Sárga csikó” című népszínművében is.

 

Az igazi betyár leszámolt a világgal s az élettel is, ezért kereste a  veszödelmet, vagy így kérkedett  a merészségével:

 

 

„Csaplárosné jár-e erre zsandár?

Hogy az engem itt , hej! Sose talál.

Ha erre jár, adjon hírt felőle,

Majd kimegyek, szembenézek véle!”

 

 

      Forrás: Pesti Hírlap Lexikona és

                  Kerekes József néptanító

                  1933-ban a KK-ben megjelent

                   írása, amelyet átdolgota és kiegészítette:

Horák Béla

helytörténeti kutató       

 
   
 
2011. 09. 08. Oldal nyomtatása
Programnaptár
Természeti események
jan feb már ápr
máj jún júl aug
szep okt nov dec
SZÉCHENYI 2020 pályázatok
 
Átláthatósági nyilatkozat
KNPIg AKTUÁLIS

bejelentéseket
fogadják.

A környezetvédelem jeles napjai Kecskeméten.
A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában
 
Facebook
 
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
www.kolon-to.com
 
 
 
A szalakóta védelme a Kárpát-medencében


 
 
OAKEYLIFE
 www.kolon-to.com
RAPTORS PREY LIFE
 

 

Élet az erdőben
 
 
 
 
 
Kolon-tavi Madárvárta

www.kolon-to.com

Muzsikál az erdő
Muzsikál az erdő
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design