magyar english deutsch
Helyszín
Megye:
Település:
Időpont:
Időtartam:
Ingyenes:
Típus:
Kulcsszó:
A fenti szempontok közül legalább egy megadása kötelező.
Vagyonkezelési Koncepció

ITT

Áttekintő térkép

 
Az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekkel érintett földrészletekrõl
Natura 2000 helyrajzi számos lista településenként
A normaszöveg és e helyrajzi számos lista megtalálható ITT.
 
A térképi megjelenítés ITT érhető el.
Óra
 
Az óráról itt érdeklődhet.
 
Közadatkereső

Natura 2000 fenntartási tervek
 
» Természetvédelmi Területek (TT)
Természetvédelmi Területek (TT)
 

1. Ásotthalmi láprét TT (95 ha)

A Dél-Alföld egyik legkiemelkedőbb botanikai értékeket hordozó védett területe. Kiemelt értékei az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum ssp. versicolor) és a mocsári kardvirág (Gladiolus palustris).


2. Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye TT(4 ha)

Mint a neve is mutatja, a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) élőhelye.


3. Császártöltési Vörös mocsár TT(930 ha)

A Bácskai löszhát és a Duna-völgy találkozásánál kialakult lefolyástalan mocsárvilág maradványa. A tőzegbányászat által változatos vízmélységű területek alakultak ki, mely maga után vonta a gazdag élővilág megjelenését illetve fennmaradását. Jelentős a terület költő gémállománya, és a magas löszpart növényvilága.


4. Csólyospálosi földtani feltárás TT (2 ha)

A kis kiterjedésű védett terület geológiai édekessége a feltárt réti mészkő, mely korábban fontos szerepet játszott a környező tanyavilág építkezésében.


5. Hajósi kaszáló és löszpart TT (121 ha)

A Császártöltési Vörös mocsárhoz hasonló kialakulású, de szárazabb terület. Botanikai szempontból jelentősek az itt található láp- és mocsárrétek, valamint a löszpart növényvilága.


6. Kéleshalmi homokbuckák TT (168 ha)

A Duna-Tisza közi homokbuckavonulat legdélibb fekvésű része. A homoki növényvilág fejlődésének számos szakasza megfigyelhető rajta.


7. Kiskőrösi turjános TT (549 ha)

Az Alföldön egykor kiterjedt láprétek, nedves kaszálók, valamint láperdők összefüggő maradványa. Botanikai jelentősége mellett (körises égerláperdők, ochideák) kiemelkedő tájképi értéket képvisel.


8. Kiskunhalasi Fejetéki mocsár TT (25 ha)

Viszonylag jó vízállásos terület, fűzfoltokkal tarkított magasságos növényzettel. Kiemelt botanikai értékei a vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a posványkakastaréj (Pedicularis palustris).


9. Kunfehértói holdrutás erdő TT (120 ha)

A páfrányok közé tartozó virginiai holdruta (Botrichium virginianum ssp. europaenum) egyetlen hazai termőhelye.


10. Péteri tó TT (740 ha)

A három tóegységből álló halastórendszer elsősorban madártani szempontból jelentős. Eddig több mint 200 madárfajt figyeltek meg itt. Említést érdemel a gémtelep, valamint a vonuláskor megjelenő hatalmas madártömegek.


11. Pusztaszeri Fülöp-szék TT (41 ha)

Egykori szikes tó, mely napjainkra kiszáradt, de a tavat körülvevő szikes puszta és a fennmaradt élővilág jelentős természeti értéket képvisel.


12. Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű (4 ha)

Mint történelmi emlékhely az országos jelentőségű védett területek kategóriájában ritkaságnak számít. 1900. június 24-én ünnepélyes keretek között avatták fel Pusztaszer Hét vezér emlékoszlopát, Kecskemét városának birtokán. A emlékmű a szeri síkon levő 7 domb (kunhalom) közül a legmagasabbra, a 35 méter átmérőjű Árpád-halomra épült. Talapzatán a márványtáblán a következő szöveg olvasható: "Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség. "

Az emlékművet Pusztaszer községből rövid sétával lehet elérni.


13. Szelidi-tó TT (360 ha)

Az Ős-Dunában a holocénban lefűződött jellegzetes morotvató. Vize sokféle sót tartalmaz, hazánkban egyedülálló összetételben. Ennek alapján alakult ki különleges mikroflórája és faunája, különösen a kékalgák és a kovamoszatok csoportja fajgazdag, több bennszülött fajjal.


14. Fejetéki mocsár TT


15. Csongrádi Kónya-szék TT (458 ha)

A Csongrádi Kónya-szék a Duna-Tisza közti hátság és a Tisza-völgy peremén fekvő időszakosan vízzel borított szikes tómeder. A védett terület még ma is őrzi a szikes pusztai táj jellegzetes felszíni formáit és élővilágát. Növényzete a szikes pusztákon megszokott képet mutatja. A hátakon löszgyepek maradványaira bukkanhatunk. Rovarvilága mellett jelentős szerepet tölt be a tavaszi-őszi madárvonulások idején.

A Kónya-szék területe szabadon látogatható.


16. Érsekhalmi Hét-völgy TT (26 ha)

A Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű részén, a Keceltől Bajáig húzódó magaspart középső részén helyezkedik el a védett terület. A löszös talajok jó termőképessége miatt a magaspart tetejét már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták, emiatt természetközeli állapotban megmaradt foltokat csak a meredek partoldalon, és a bevágódások (völgyek) oldalain találunk.

A terület szabadon látogatható.


17. Hajósi homokpuszta TT (188 ha)

Illancs területe igen gazdag felszíni formákban. A védett terület nem csak felszíni formáiban, de növényzetében is igen különleges. Az erdők közé beékelődő gyepeken a zárt homoki sztyepprét, míg a dombok meredek oldalain a nyílt homokpuszta-gyepek a jellemzők. Kora tavasszal nyílik a tarka sáfrány, az agárkosbor és a fekete kökörcsin. Később a gyakoribb homoki fajok virítanak. A bokrosabb helyeken megtalálhatjuk a vaddisznó túrásának, vagy a szarvas jellegzetes járásának nyomait. A terület szabadon látogatható, de megközelítése nem egyszerű, távol esik minden forgalmas úttól.


18. Kunpeszéri Szalag-erdő TT (156 ha)

Utaktól és emberi településektől távol találjuk meg ezt a védett területet. Nevét az üde és kiszáradó láprétek szomszédságában húzódó hosszanti buckákon megtelepedett pusztai tölgyesekről kapta, de az igazi értékeket a gyepek hordozzák. Megtaláljuk itt a Duna-Tisza köze homokterületeire és a turjánosaira jellemző növénytársulások jelentős részét. A valamikor jellemző tölgyesek jelenlétére ma már csak az aljnövényzetből következtethetünk. A védett terület állatvilága még nincs feltárva. A növényzet gazdagságából ítélve sok érdekességet rejteget még ez a terület, főleg a rovarászok számára.

A terület szabadon látogatható, de mivel a Tatárszentgyörgyi lőtér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, lövészetek idején a katonaság a területre való belépést megtilthatja.

   
 
1119172911 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design